majd elfelejtettem azt a szerencsétlen alkalmi munkavállalót, aki a múltkori kasztingra tévedte be, nem igazán tudtam eldönteni, h annyira nincs munkája, h ez is csak egy remek alkalom neki azért a napi pár ezerért, vagy direkt elkérte magát aznap az építkezésről, h eljöhessen…

aszondja nekem a magas pozíciós vezető, miután járt fent pesten a főnökömnél, hogy évikém, az igazgató mindent tud ám rólad, látja a kis kütyün, h mikor jössz, mikor mész, ahogy a kártyád lehúzod, ha hamarabb mész el, azt is látja. na ja, szóvá is tette, ugye, a múltkori…

míg én szopogatom a börbönszörpöm a pultnál, mögöttem az asztalnál a fiú-lány dráma odáig kerekedik, hogy: 'nekem itten ne próbáld bemagyarázni, te csak itten kussba sírjál!'

jónapot én a kispista tanácsadómat keresem, mert vmit el kéne intézni, a hitelhez már a múlt héten le kellett volna adnunk, h milyen részvényekbe fektessenek...(mi van? hitelhez részvények?) nincs bent. de telefonon hívta már?nem. hát mér mindig én hívogassam? de mindegy, majd…

18 éves apró, bizonytalanságát merev arccal leküzdő, számítógép elöl elszakadó srác jött jelentkezni, mikor minden adatot levettem, jött a kérdés: augusztus vége és szeptember eleje vmelyik nap? az nem baj, ha ő pont aznap nem ér rá, mert akkor lesz tantárgyfelvétel az…

úgy szól a dolog, h 20 és 50 közöttieket keresnek statisztának. tehát volt rengeteg 17-18 éves, jött 14 éves lányka is, a büszke apukája hozta, jött 65 éves fogatlan bácsi is, h ő nyugdíjas és milyen jól jönne neki (a stalker kocsmajelenetébe tökéletes lett volna), jött meg…