1. sose gondoltam, h folytatásos sztorijaim lesznek és sose gondoltam, h egyszer én fogom könyörgőre. 2. vannak olyan emberek, akik már az ajtóban állva, kezükben lógó kis táskájukkal is félelmetesek tudnak lenni, no nem csak a "megjelenés" miatt, hanem mondjuk mer drabális nagyra nőtt a teremtmény (ú, ez milyen szó mtm-mel a közepén). már a beszéd közben rengő tokától is megijedek, hát még attól amit mond:

- jónapot, nem tudom, jó helyen járok-e, én a fülemüle irodát keresem, a kistibor anyja vagyok, múlt héten a férjem járt itt önöknél, de én ha elterveztem vmit, addig megyek, míg meg nem lesz, úgyhogy most én szeretnék beszélni, mielőtt a családom rámenne erre..

- jó, csak, csak ne velem!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.